
"A szöveg hosszúságát és a szavak mennyiségét illetõleg, ez egyike a legfontosabb etruszk okmányoknak. E kéziratot Egyiptomban találták meg egy múmia tekercsein és jelen pillanatban a zágrábi Nemzeti múzeumban õrzik (Horvátország). Ez az egyetlen fennmaradt etruszk könyv az utókor számára, tobábbá ez egyben az egyetlen létezõ példánya a lenvászonra írt könyveknek (innen a latin elnevezése Liber Linteus). Eredetileg egy tekercs lehetett, amit ismeretlen okokból Egyiptomba szállítottak. Késõbb szalagokra vágták és egy nõi múmia burkolására használták fel, valószinûleg idõszámításunk I évszázadában. A szalagokat egymás mellé rakva, lehetõvé vált az eredeti kézirat helyreállítása, mely 230 szövegsorból és 1200 szóból áll, melyek többé-kevésbé tisztán olvashatók, valamint további 100 szó az értelembõl nagy valószínûséggel határozható meg. A kézirat egyfajta vallásos kalendárium melyben indítékozzák, hogy hol és mikor kell szertartásokat tartani, említi a beavatott isteneket, az elkészítendõ áldozatokat stb." (Idézve [3] irodalomból.)
| A könyv felépítése |
|
![]() A vászonkönyv ábrázolása etruszk szobron (temetkezési urna, berlini Museum) (©[2] irodalom).
|
| A könyv szövege |


Közönséges fényben a betûk (melyeket szenesített elefántcsontból készült tintával írtak) kirívó különbsége (kontrasztja) kicsiny, azonban az infravörös fénykép sok részletet fed fel. A következõ táblázatban jelen van az oldalak nagy- felbontásu képeinek listája, melyek infravörös felvételek szerint készültek. Az etruszk szöveg itt latinbetûs átírásban van megadva (figyelem: az írás itt balról jobbra fut, ellentétben az eredetivel ahol jobbról balra futott). A különleges etruszk karakterek hiányában itt a q betû jele 0, c jele X, f jele PH és s' jele SH. Az etruszk szöveg fordítása nincs tulajdonomban, így itt megadni nem tudom.
| Táblázat: a grafikák és szövegek listája | |||
| oldalak (kiterjedés KB) | |||
| P I | I-III.jpg (113) | I.gif (4) | I.html (2) |
| P II | II.gif (12) | II.html (4) | |
| P III | III.gif (17) | III.html (4) | |
| P IV | IV.jpg (83) | IV.gif (18) | IV.html (5) |
| P V | V.jpg (93) | V.gif (27) | V.html (5) |
| P VI | VI.jpg (103) | VI.gif (16) | VI.html (4) |
| P VII | VII.jpg (100) | VII.gif (22) | VII.html (3) |
| P VIII | VIII.jpg (112) | VIII.gif (20) | VIII.html (4) |
| P IX | IX.jpg (119) | IX.gif (22) | IX.html (6) |
| P X | X.jpg (115) | X.gif (24) | X.html (3) |
| P XI | XI.jpg (118) | XI.gif (22) | XI.html (4) |
| P XII | XII.jpg (126) | XII.gif (15) | XII.html (3) |
| Az etruszk alfabéta |
![]() |
| A kód megfejtése |
Amikor 1828-ban Champollion szembetalálta magát a hieroglifok kódjának relytélyével, az õ problémája az egyes jelek hangértékeinek megállapítása volt. A háromnyelvû Rozettakõ lehetõvé tette a kód megoldását és világos lett, hogy az óegyiptomi nyelv tulajdonképpen kopt volt. Innen már az enigma lényegében megoldódott. Az "etruszk probléma" teljesen különbözõ: az etruszk írást viszonylagos könnyedséggel el tudjuk olvasni, de nem értjük a nyelvet. A szókincs amit már ismerünk a klasszikus írók tollából, vagy a sírkövekrõl, nem nyújt elég támogatást a hosszabb szövegek megértéséhez. Így a problémát más szemszögbõl kell megközelítenünk: a kriptografikus módszerek használatával kell kitalálnunk, melyik szó jelenthet mit a mondatban. A módszert "autokorrelációként" ismerjük, ahol a szöveg bármely részét összehasonlítjuk a bármely másik részével. A megfelelõ helyeket kijelöljük és kiválasztjuk. Ez további kulcsokat fedhet fel a megoldáshoz. Itt van néhány alkalmazási példa, hogyan is nézhet ez ki.
Elsõ példa
Második példa
| Hangtani analízis új ! |
Európa fonetikus zónáiAz analízis másik módja az etruszk szavak mássalhangzó-változásainak összevetése a környezõ nyelvek változásaival. A módszer nehézsége, hogy nem tudjuk kielégítõ bizonyossággal melyik etruszk szó felel meg valamelyik megfelelõ indoeurópai szónak. E nehézség elkerülése céljából helyes az összegzést csak a biztos szavakra korlátozni: a névszókra. Íme egyesek: Hercle (gr. Herakles; lat. Hercules), Menle (gr. Menelaos), Achle (gr. Achilles), Zimite (gr. Diomedes), Tite Cale (lat. Titus Calus), Aule (lat. Aulus), Taitle (gr. Daidalos; lat. Daedalus) stb. E módszer felfedheti vajjon Herodotusnak vagy Halicarnassusi Dionysusnak volt-e igaza, az etruszkok eredetének magyarázatában (e két tézisrõl lásd Meiser professzor elõadását ). íme egy példa
is.
| Egyes közös etruszk-magyar szavak |
|
avil=év, avilxva=évi ais, eis (pl. aisar, eisar)=isten aisna, eisna=isteni apa=apa, atya ca, eca, eta, ta, etva, ica=ez culixna, culcna, xulixna=kehely huth=hat? thaur, thaura=sír, thaurx=síri |
thui=itt ic, ix=és mi=én, mini=engem mur-=maradj sac-=szent sval=él, élõ ut-, uth-=ad falatu (fala)=(ég)bolt |
| Toldalék a tárgyhoz |
| Irodalom |
[2] ©A. Soric, A.Rendic-Miocevic et al: Katalog Pisati etruscanski, Muzej MTM Zagreb, 1986. [3] www.geocities.com/Athens/Olympus/4423/mummy.html elavult! [4] www.geocities.com/Athens/Olympus/4423/glossary.html elavult! [3] és [4] a szerző jóváhagyásával most már idecsatolva [5] http://www.wfu.edu/~cyclone/tifinag2.htm (paragr. 15) [6] Larissa Bonfante: Reading the Past: Etruscan, Trustees of the British Museum Published by the British Museum Publications Ltd, 46 Bloomsbury Street, London WC1B 3QQ ©1990 (ISBN 0-7141-8071-8). [7] By the Editors of Time-Life Books: Lost Civilizations, Etruscans: Italy's Lovers of Life, Time-Life Books, Alexandria, Virginia, ©1995 (ISBN 0-8094-9045-5). [8] ©Encyclopaedia Britannica, Standard Edition, 1999. | ![]() Németül! |
| 1999 augusztus óta | |
GZB |
Másolójogi megjegyzés: az itt megjelent ©-vel jelölt képek és szövegrészek a kiadó ([2] irodalom) szivélyes beleegyezésével lettek lehetõvé téve, amiért köszönetemet fejezem ki. |
