---

Fordítások:

§. VIII.
A magyarok és lappok nyelvének megegyezése, mindkét nép nyelvének közös szavaiból kimutatva.

Akárki a különbözõ népek nyelveinek hasonlóságán dolgozik, katalógust szokott alkotni mindkét nép szavairól, tudom, nekem is ez lenne a teendõm. Mielõtt azonban leírnám az Elenchust (Gyöngyfûzért), a következõ intéseket szükséges elõbocsájtani.

Elõször. Az Elenchus-ba nem adtam egy szót sem hozzá, ami nincs meg a LEEM Nomenclator-ában. Sem olyan magyar szót, amit ne lehetne megtaláni a a MOLNÁR magyar lexicon-jában. Mindezt amiatt, ne bíráljon valaki is engem, hogy katalógusomat lapp vagy magyar szavak rosszhiszemû felemlítésével növelném. Eközben a legtöbb magyar véleménye, ha a szavak helyett, melyeket MOLNÁR elismer, úgy hoznám elõ a szavakat, ahogyan a mi földmûves és egyszerû népünk használja az ország különbözõ részeiben, megõrizve fõleg azok nyers és faragatlan kiejtését, akkor ismétlem, a lapp szavakhoz pontosabban és megfelelõbben egyeznének. Emiatt nekem és a hazánknak szivességet tennének azok, akik országunk különbözõ vidékein élnek, és hallják, hogy a környezõ nép beszéde eltér a mûvelt magyarok nyelvjárásától, e különbségeket lejegyeznék, és alkalomadtán tudtomra adnák. Mivel tisztelendõ HELL atya e mûvemet teljes jóindulattal és mint sajátját fogadta el, és a saját Expeditio Litteraria-ba illesztve harmadszor is kiadja, én a nép nyelvének különbözõségét, bizalomra méltó tanult szerzõktõl kiválóan használatra venném, nem hálátlan megemlítésük nélkül. Különösen, ha pontosan közölnék velem, miben különböznek a Székelyek a Jászok-tól, valamint mindketten a többi magyaroktól. Ezek ismeretében: alaposabban lehet majd igazolni, melyik északi népek nyelvjárásához tartoznak a Székelyek? melyekhez a Jászok? melyikkel egyezik meg legközelebb a többi magyar. ez a dolog, mivelhogy legnagyobb fontosságú hazánk történelmének kivizsgálására, elgondolkoztat, hogy újra és újra azok segítségét kérjem, kik kakóhelyük és munkahelyük folytán, képesek e megfigyelések elvégzésére.

Másodszor. Az Elenchus-ból gondosan kizártam az össz olyan lapp vagy magyar szót, mely valamilyen módon bizalmatlanságot kelthetne, hogy nem a nép sajátságos szava, hanem másiktól átvett. Ilyenek: az Isten és hitt szavakkal kapcsolatosak. Továbbá a politikai, katonai, közgazdasági, földmûvelési nevek. Továbbá a föld termékei, baromfi, házi bútorok nevei, stb. stb.

Harmadszor. Amikor a Táblázat II. alapján a nyelvjárások különbözõsége miatt betû változásokat, felcseréléseket, betoldásokat alkalmazok, arra ritkán és nagyon óvatosan vállalkozok, jól tudva, hogy sokan e szabadságot helytelenül használják, akármibõl bármit csinálnak. De ezzel az ügyességgel, mellyel a szavak hasonlóságát igyekszenek bizonyítani, eltérést okoznak. Én habár felhasználhattam volna a változásokat, melyek a svéd lappok közt találhatók, mint fent mutattam, mégis ettõl szándékosan tartózkodtam, elégedett leszek azzal, ami a Finmarchia tengermelléki valamint hegyvidéki lappjai közt elõfordul, és amit LEEM úr világosan tanít és példákkal bemutat.

Negyedszer. Azok példáját sem követem, kik különbözõ népek ugyanazon, de ellenkezõ értelmû szavait használják az egyezés bizonyítékaként. Emiatt az Elenchusom szavai mindkét népnél teljesen ugyanazt vagy majdnem ugyanazt jelentik. Ha a jelentés elhanyagolásával minden lapp szót kiírtam volna, mely a magyaroknál valahogyan megtalálható, de más jelentésben, átírhattam volna az egész Nomenclatort.

Ötödször. Mivelhogy LEEM úr lapp Nomenclatora nem igazi szótár, az összetett és képzett szavakból keveset tartalmaz. Bocsássa meg emiatt az olvasó, hogy Elenchusomban is, talán a kívánatosnál kevesebb összetett és képzett szó jelentkezik. De ezt a gyengeséget bõségesen ellensúlyozza majd, ha nyilvánosságra jön LEEM úr nagy lapp szótára.

Hatodszor. Habár a Táblázat I. 2. megfigyelése szerint Leem A betûje általában megfelel a magyar ékezetes Á betûnek, ez mégsem érvényes az igék végén; bizonyos, hogy a lappok ezt mély hangon ejtik, megközelítõleg az O betûhöz; ezt a Leem helyesírásban iker A betûvel kellene kifejezni, ha nem szorgalmaznánk a rövidséget. A magyarok helyesen fejezik ezt ki egyszerû A betûvel, és kissé eltér az O betûtõl. Senki sem kell továbbá, hogy meglepõdjön, amikor látja, hogy a magyar igék K betûvek végzõdnek, amíg a lapp igék mind M betûvel fejezõdnek be, ezt az ellentétet a §. XI. magyarázza meg. Ezenkívül egyes szavak végén, a Leem S betûje megfelel a magyar SZ betûnek, a lappok szájából valójában úgy hangzik, mint a magyar S.

Végül. Ha valamely lapp szavak jelentését, melyek a Nomenclator-ban dán nyelven vannak megmagyarázva, nem egész pontossan fordítottam latinra, kérem a jóindulatú olvasót, bocsássa meg tolmácsaimnak.

ELENCHUS (GYÖNGYSOR)
150 közös magyar és lapp szó.

Számos lapp szó elõtt álló prefixum a Lapp Nomenclator oldalát jelzi, amely a szavat tartalmazza. A számot követi a lapp szó, ahogyan az idézett oldalon LEEM írja. Ezután a Tab. I. megfigyelései következnek, melyek használatával az elõbbi szavat magyar helyesírással írtam le, ezek arab számokkal vannak lejegyezve. Azonkívül római számok jelzik a Tab. II. megfigyeléseit, melyek vezetésével a lapp szavakat különbözõ tájszólásokra lehet változtatni. Az utolsó elõtti oszlop a lapp szavakat tartalmazza magyar helyesírással írva. Végül az utolsó oszlop a ma használatos magyar szavakat jeleníti meg, ahogyan azok MOLNÁR Lexiconjában találhatók.

		lappul	magyarul
304.	Ælam, a 4. megfigyelésbõl írandó Élam. Lapp jelentése élek. Magyar jelentése Élem vagy Élek.	Élam.	Élem.
.	Æled. a 4. megf.-bõl Éled. a II. megf.-bõl írható Élet. Lapp jelentése életkor. Magyarul élet.	Élet.	Élet.
.	Ælle. a 4. megf.-bõl és az l betû elhagyásával írható Éle. Jelentése Lappul élõ. Magyarul Élö ugyanazt jelenti.	Éle.	Élö.
.	Ællo. a megf.-bõl mint fent, Élo. E névvel LEEM szerint, a lappok saját hatalmukat, gazdagságukat fejezik ki. Magyarul Élés úgy hangzik termék, étel készlet, megélhetés. Íme a lappok gazdagsága!	Élo.	Élés.
.	Æletam. a 4. megf.-bõl Életam azt jelenti életre keltem. Magyarul ugyanazt jelenti Éltetem.	Életam.	Éltetem.
377.	Nielam. a 8. megf.-bõl írni kell Nyelam. Magyarul és lappul azt jelenti lenyelem. A Nyelem igébõl ered a magyar Nyelv. Ha valaki ennek kiejtését nehéznek látja, kísérelje meg kimondani a Nomenclator 604.-ikoldalán írott szót: Niuovzh, nyelv, beszéd (a beszédmód értelmében) a lappok úgy mondják Giel; ez nagyon megközelíti a magyar Nyelv szót.	Nyelam.	Nyelem.
.	Nielatam. a 6. megf.-bõl Nyelatam. Lappul és magyarul engedem nyelni.	Nyelatam.	Nyeletem.
486.	Niaalom. az I. és 8. megf.-bõl általában írni kell Nyalom. Magyarul és lappul teljesen ugyanazt jelenti, ugyanis megnyalom. A Nyalom igébõl vezetik le a lappok Nyalme száj szavukat. A magyarok Nyál mondják nyálka váladék.	Nyalom.	Nyalom.
.	Niaalotam. az I. és 8. megf.-bõl írni kell Nyalotam. továbbá a 3. megf.-bõl írni lehet Nyalatam. Lapp jelentése engedem nyalni. Magyarul Nyalatom ugyanaz.	Nyalatam	Nyalatom
.	Niaalodam. az I. és 8. megf.-bõl ugyanazt kell írni Nyalodam. Ez lappul lassan, elmélkedve nyalom. Magyarul Nyalódom teljesen ugyanaz.	Nyalo- dam.	Nyaló- dom.
349.	Solve. a 12. megf.-bõl Szolve. Lappul azt jelenti száj öble. Magyarul Száj megegyezik a Careliaival, kik száj úgy mondják Szu. Az észtek úgyszintén száj úgy mondják Szui; egyébként a magyaroknál szólás úgy mondják Szo.	Szolve.	Száj.
577.	Zulom. a IX. megf.-bõl írni kell Sulom, és a 12. megf.-bõl magyarul írják Szulom. Lappul azt jelenti beszélek. Magyarul beszélek úgy mondják Szolok, vagy Szolom.	Szulom.	Szolom.
27.	Karodom. a 2. megf.-bõl Károdam. Lappul azt jelenti gyalázkodom, átkozódok. Ugyanazt jelenti magyarul Káromlom, Káromkodom.	Károdom.	Károm- kodom.
390.	Shiaalom. az I. és 13. megf.-bõl írni kell Salom. de a X. megf.-bõl írni lehet Tsalom. és a magyar Tsalom jelentéssel pontosan megegyezik; mindkettõnél ugyanis azt jelenti fecsegek, szót csinálok, szélhámoskodom.	Tsalom.	Tsalom.
.	Shiaalas. ugyanaz a megf.-bõl és a 2. megf.-bõl írandó Tsalás. Magyarul és lappul azt jelenti fecsegés, csalás.	Tsalas.	Tsalás.
.	Shiaallo. a fenti megf.-bõl Tsalo. Magyarul ugyanaz mint lappul csaló. Ha valaki a szavakat: Shialom, Shiaalas, Shiaalo a X. megf. szerint a magyar helyesírás szerint szeretné leírni: Szolom, Szolás, Szolo: ezek magyar szavak lennének és azt jelentenék: beszélek, szólás, mondó.	Tsalo.	Tsalo.
284.	Aaalon - dafte. Összetétel, dafte csont és Aalon. Lappul azt jelenti állkapocs. Magyarul áll ugyanaz.	Alon-.	Áll.
319.	Bouvs. a 3. és 12. megf.-bõl írandó Bausz Lapp jelentése ajak. A magyaroknál Ajak mást jelent és nem bajuszt.	Bausz.	Bausz.
650.	Zhialbme. a lapp kiejtésbõl írni lehet Salme, vagy Szeme. Jelentése látó szerv. Magyarul ugyanaz. A finneknél Szilme. Észteknél Szim. Careliaiknál mint magyarul Szem.	Szemme.	Szem.
189.	Giet. a VIII. megf.-bõl Kiet. jelentése kéz. Az észteknél Käzi, finneknél Keszi. Careliaiknál Kez, és magyarul úgy mondják Kéz.	Kiet.	Kéz.
12.	Garniel. a 8. és VIII. megf.-bõl Karnyel. Lapp jelentése alkar, könyök. Magyarul Karnyil összetétel a Kar és nyil szavakból, mint kar nyílás. A magyarok egyszerûen azt mondják Kar.	Karnyel.	Karnyil.
356.	Nikke. A lappok így mondják a nyakat, a magyarok azt mondják Nyak.	Nikke.	Nyak.
.	Nauvgos. a VIII megf.-bõl. Nauvkos. Lappul azt jelenti önfejû, csökönyös. Magyarul Nyakos ugyanaz.	Nauvkos.	Nyakos.
62.	Mieelg. a II. megf.-bõl írni kell Miely. Lappul azt jelenti kebel. Magyarul ugyanaz.	Miely.	Mely.
50.	Vuor. Lappul vér, a finnek úgy mondják Veri. Az észtek Verri. A magyaroknál Vér.	Vuor.	Vér.
.	Vuoris. A lappoknál azt jelenti véres. A magyaroknál véres, de ha a 7. megf.-bõl a Leem Vuoris szavát úgy írjuk Vöris, az megegyezik a magyar Vörös, piros szinû szóval.	Vuoris.	Vörös.
169.	Saeppe. a 4. és XI. megf.-bõl Eppe. Lapp jelentése epe. Magyarul ugyanaz.	Épe.	Epe.
133.	Mirko. az 5. megf.-bõl Mérko, és a VIII. megf.-bõl írni lehet Mérgo. Lapp jelentése méreg, magyarul ugyanaz.	Mérgo.	Méreg.
568.	Vuodnom. Lapp jelentése vadállatot üldözök. Innen a vad szót õk úgy mondják Vuod. Magyarul vad. A magyarok az igét úgy mondják Vadászom.	Vuod.	Vad.
207.	Sorv. a 3. és 12. megf.-bõl írni kell Szarv. Lapp jelentése szrvas. A magyarok úgy mondják Szarvas.	Szarv.	Szarvas.
209.	Zhioaarve. a 6. és 14. megf.-bõl írjuk Tsórve, de a X. megf.-bõl Szórve. A lappok úgy mondják szarv, a finnek közt Szarvi ugyanazt jelenti. Észtek azt mondják Szarv, ugyanúgy a magyarok.	Szórve.	Szarv.
.	Zhioaarvos. ugyanabból a megf.-bõl Szórvos. Lapp jelentése a Tarandi szarvas fejdísze. Magyarul Szarvos ugyanaz mint szarvval ellátott.	Szórvos.	Szarvos.
408.	Zhiorra. a 14. megf.-bõl Tsorra. Lapp jelentése Tarandis szarvas menet, magyarul Tsorda azt jelenti szarvasmarhában gazdag menet.	Tsorra.	Tsorda.
389.	Niuol. a 8. megf.-bõl Nyuol. Jelentése lappul nyílvesszõ. A finnek azt mondják Nuol, észtek Nool, magyarok Nyil.	Nyuol.	Nyil.
.	Dolgge. a II. megf.-bõl Tolge. Jelentése puha toll. A magyarok azt mondják Toll.	Tolge.	Toll.
401.	Bæse. a 4. és 12. megf.-bõl általában úgy kell írni Bésze: és a VI. megf.-bõl Fésze. Lapp jelentése fészek. A magyarok ugyanazt mondanak.	Fésze.	Fészek.
89.	Manne. a 2. megf.-bõl írjuk Máne. és lapp jelentése tojás. Az észtek azt mondják Munna, finnek Muna. A magyarok Mony.	Mane.	Mony.
271.	Vuosshiam. a 7. és 17. megf.-bõl írni kell Vösam. De az V. megf.-bõl írjuk Fösam, vagy a X. megf.-bõl Fözam. Jelentése lappul és magyarul fõzök.	Fözam.	Fözöm.
.	Vuosshiatam. ugyanabból a megf.-bõl Fözatam, mindkettõnél jelentése fõzést végzek.	Fözatam.	Fözetem.
.	Vuosshius. a fenti megf.-bõl Fözus. Lapp és magyar jelentése fõzés.	Fözus.	Fözés.
.	Vuosshie. a fenti megf.-bõl Föze. A lappok így mondják fõzõ. A magyaroknál Fözö, vagy helyesebben így mondják Szakáts. A lappoknál Szokos azt jelenti dolog, mely fõzés alatt megdagad.	Föze.	Fözö.
331.	Malees. a 2. megf.-bõl írni kell Málés, lapp jelentése valamilyen étel fajta. A magyaroknál Málé azt jelenti a nép által fogyasztott édes lepény.	Máles.	Málé.
498.	Vuoigi. a lapp kiejtésbõl írjuk Voj. Lapp jelentése kenyhetõ tejtermék. A finnek és az észtek úgy mondják Voj. Magyarul Vaj.	Voj.	Vaj.
273.	Toppetalam. Lapp jelentése táplál, hízlal, és köze van a Táplálom szóhoz, mely a magyaroknál ugyanazt jelenti.	Toppeta- lam.	Táplá- lom.
98.	Bæresh. a 4. és 13. megf.-bõl általában írni kell Béres. Lapp jelentése teljes háztartás népe. Magyarul bizonyos szolga fajta a Béres.	Béres.	Béres.
8.	Sakko. a 12. megf.-bõl írjuk Szako. Lapp jelentése leszármazás. Több választékos származékszavuk van, de a mai magyarok nem ismerik. Csak egy igét használnak hasonló értelemben, szakok. Innen: ágyábul szakott, ugyanaz mint: egyazon származású, eredetû.	Szako.	Szakok.
141.	Giermom. a 4. és 10. megf.-bõl írva van Gyérmom. Lapp jelentése, a tudomány használatát elsajátítom, a Gyérme gyöke tudomány, értelem. A magyaroknál ez az ige, a töve és a többi származtatás ismeretlen. Azonban a gyereket, mint aki a tudomány használatát elsajátítja, a közismert szóval úgy nevezik Gyermek. Ki hitte volna, hogy e szavunk eredetét és tövét a lappoknál kell keresni? De nagyon sok másikat találnak majd a magyarok, ha lesz kedvük átanulmányozni LEEM új lapp szótárát.	Gyerme.	Gyermek.
137.	Mieel. Lappul azt jelenti értelem, ész, észtek azt mondják Meel. Magyarok Elme, mintha anagramma lenne.	Mieel.	Elme.
.	Hasonló anagrammát képeztünk a lapp keresz szóbol, mely azt jelenti lapp jármû (). A magyarok kocsi és jármû úgy mondják Szekér.	Keresz.	Szekér.
248.	Duouvdam. a 7. és II. megf.-bõl írják Tuodom. jelentése tudom. Magyarul Tudom vagy Tudok ugyanaz.	Tuodom.	Tudom.
.	Duodatam. ugyanabból a megf.-bõl Tuodatam jelentése tudatra keltem. Magyarul Tudatom ugyanazt jelenti.	Tuoda- tam.	Tudatom.
.	Duttevas. Lapp jelentése dolog melyet tudunk, felismerünk. Magyarul Tuttas tudott, közismert dolog.	Tuttevas.	Tuttas.
.	Tuodos. a 7. megf.-bõl Tudos. Mindkettõnél azt jelenti tudó, ismerõ.	Tudos.	Tudos.
521.	Bisom. a 17. megf.-bõl Bizom. Lappul azt jelenti kitartóan állok. Magyaroknál pedig kitartóan bizakodom.	Bizom.	Bizom.
.	Bisoladam, Bisodom, Bisotam. Kitartóan megkísérlem. Hasonlókat a magyaroknál is lehet találni: Bizodalom, Biztam.	Bizola- dam.	Bizoda- lom.
522.	Bissol. a 17. megf.-bõl Bizol lapp jelentése biztosan. Magyarok azt mondják Bizony biztosan, bizonyosan.	Bizol.	Bizony.
110.	Onokosztam. a 3. megf.-bõl Anakosztam. Lapp jelentése gyanítom. Látszólag közel áll a magyar Gyonokosztam szóhoz gyanakvó vagyok, Gyanokozok magyarul ugyanaz.	Anakosz- tam.	Gyano- kosztam.
653.	Onokosat. ugyanazon megf.-bõl Anakoszat. Jelentése gyanús. Magyarok úgy mondják Gyanokozas (fõnév) és Gyanokozo (melléknév).	Anakosat.	Gyano- kozás.
109.	Vikke. az 5. megf.-bõl Vékke. Jelentése lappul, hiba, vétek. Magyarul ugyanaz Vétek, vagy Vétke.	Vékke.	Vétke.
252.	Vaidam. Vaidelam. Lapp jelentése panaszkodok, perelek, magyarok mondják Vádolom.	Vaidelam	Vádolom
478.	Zhiaskom. a 14. megf.-bõl Tsaskom azt jelenti ütöm, verem. Magyaroknál Tsapom ugyanazt jelenti.	Tsaskom.	Tsapom.
536.	Rangastam. a 2. és 12. megf.-bõl Rángásztam jelentése ütlegelem. Magyarul Rángasztom ide-oda húzom. Ami az ütlegelés közben történik.	Rángasz- tam.	Rángasz- tom.
626.	Væratam. a 4. megf.-bõl Vératam. Lappul büntetem, ütlegelem. Magyarul Veretem az jelenti ütlegelést okozok. Ütlegelem pedig úgy mondják Verem.	Veratam.	Veretem.
536.	Shiiggom & a 13. megf.-bõl Sigom. vagy a X. megf.-bõl Tsigom. Lapp jelentése büntetem, megrovom. Úgyszintén a Tsigolam, Tsigodalom is. Magyarul Tsigázom az csavarom, Tsigázo csavaró, Tsiga csavart csiga.	Tságom. *Tsigom?	Tsigázom *Szidom?
185.	Zhiærom. az 5. megf.-bõl Zhiirom és a X. megf.-bõl Sirom. Jelentése sírok. Magyarul ugyanaz.	Sirom.	Sirom.
.	Zhiærolas ugyanabból a megf.-bõl Sírolás az jelenti sírás. Magyarul úgy mondják Sirolás, Siratás, Sirás.	Sirolás.	Sirolás.
.	Zhiærotam. a fenti megf.-bõl, és 3. megf.-bõl Siratam. Lapp jelentése sírok. Magyarul megsiratom.	Siratam.	Siratom.
252.	Biegom. Lappul siránkozok az állatokra és emberekre egyaránt használják. Magyarok úgy mondják Bögök.	Biegom.	Bögök.
194.	Buoshie. a 7. ésw 13. megf.-bõl írjuk Buse. Jelentése lappul szomorúság, fájdalom. Magyarul a lélek fájdalma úgy mondják Bú, és Búsos szomorú.	Buse.	Búsos.
176.	Addom. Lappul ad, ajándékoz. Nem osztom azok véleményét, akik a latin addo szóbol vezetik le; a magyarok is azt mondják, Adom adom, átadom.	Adom.	Daom. *Adom?
.	Addetam. Jelentése adást okozok. Magyarok azt mondják Adatom.	Adetam.	Adatom.
.	Adde. Jelentése az, aki ad. Magyarul Adó.	Ade.	Ado.
.	Adaldak. Jelentése lappul ajándék. Magyarul azt jelenthetné adott dolog. Magyarok úgy mondják Ajándék.	Ádaldak.	Ádaldak.
.	addaltas. Elveszett ajándék, melyet megtalálnak és vissza szokás adni. Magyarok hasonlóan pohárköszöntõ úgy mondják Áldomás.	Ádaldas.	Áldomás.
330.	Mæredam. a 4. és II. megf.-bõl Méretam. Lapp jelentése mérem. Magyarul Méretem azt jelenti mérést meghagyok..	Méretam.	Méretem.
.	Mærre. a 4. megf.-bõl Mére. Jelentése mérem. Magyarok úgy mondják Mérö, vagy Mérték.	Mére.	Mérö.
653.	Arvo. Jelentése eladó dolgok értéke. Magyarok úgy mondják Ár, Áro, Árulok eladásra kirakom.	Árvo.	Ár.
497.	Zhieppe. a 14. megf.-bõl Tsepe. de a X. megf.-bõl Szepe. Jelentése lappul szép, mûvészi. Magyarul Szép ugyanaz.	Szepe.	Szép.
206.	Amees. a 4. és IX. megf.-bõl Améz. Jelentése édes. A házasok jellegzetes szava, mintha mondanák: legédesebb dolgom! Magyarok úgy mondják Méz.	Áméz.	Méz.
511.	Loigie. a 10. megf.-bõl írandó Loigy. Jelentése érett, puha, enyhe. Magyarul Lágy ugyanaz.	Loigy.	Lágy.
624.	Uigio. a 9. megf.-bõl Uigyo. Jelentése szerény, egyszerû. Nehéz kiejteni, mint a magyar Egyigyö szót is, mely teljesen ugyanazt jelenti.	Uigyo.	Egyigyö.
222.	Bilam. a V. megf.-bõl Vilam. Lapp jelentése csillogok, villogok. Magyarul Villam az fõnév, Vilámlok az ige.	Vilam.	Villam.
.	Vielgad. Lappul fény, fehérség. Magyarok a fényre mondják világ, fényes az világos.	Vielgad.	Világ.
536.	Suongiar. a 7. és 10. megf.-bõl Sungyar, jelentése: nap sugár. A magyaroknál teljesen ugyanúgy Suggár.	Sungyar.	Suggár.
49.	Shiælgad. a 4. és X. megf.-bõl Tsélgad. Lapp jelentése ragyogó, csillogó. Magyarok a csillagra mondják Tsillag.	Tsélgad.	Tsillag.
35.	Zavagak a 16. és VI. megf.-bõl Tzafagak. Jelentése érmék és különbözõ csüngettyûk, amelyek a ruha díszítésére vannak felvarrva. A magyaroknál is ismerik ezeket és úgy mondják Tzafrangak.	Tzafagak.	Tzafran- gak.
183.	Rontzas. a 3. megf.-bõl Rantzos Lapp jelentése összehajtogatott. Magyarul ráncos, hajtogatott.	Rantzos.	Rántsos.
278.	Gaure. az au helyett ö betûvé változtatva Göre lesz, mely lappul azt jelenti görbület, hajlás. A magyarok ugyanúgy mondják Görbe.	Göre.	Görbe.
58.	Vuofs. a 7. és V. megf.-bõl Buvs. Lappul azt jelenti nagyság, szélesség, amit a magyarok úgy mondják Büv.	Buvs.	Büv.*Bõ?
593.	Kuorras. a 7. megf.-bõl Kurás. Jelentése üresség. Magyarok mondják üres.	Kurás.	Üres.
42.	Ruddoi. a II. megf.-bõl Rutoi. Lapp jelentése romlott. Magyarok romlott úgy mondják Rút.	Rutoi.	Rút.
.	Rudodom. a II. megf.-bõl írni lehet Rutotom. Jelentése megrontom. Magyarul Rutitom teljesen ugyanaz.	Rutotom.	Rutitom.
620.	Ruodzh. a 7. és II. megf.-bõl Ruty. Azt jelenti torz, deformált. Magyarul torz azt jelenti Rut, torzultság Rutság, Rutólom aljasságot követek el.	Ruty.	Rút.
481.	Poikom. Lappul azt jelenti felköhögöm. Magyarul Pököm mondják felköhögöm, kiköpöm.	Poikom.	Pököm.
.	Poik. Lappul azt jelenti váladék. Magyarul köpés.	Poik.	Pök.
374.	Ælam. a 4. megf.-bõl Elam. Lapp jelentése maradok, alkalmazkodok. A magyar Elek maradok, mintegy itt élek.	Élam.	Élek.
165.	Mæggam. a 4. megf.-bõl Mégam. Lapp jelentése haladok, járok. Magyarul a Megyök ugyanaz.	Mégam.	Megyök.
.	Balgom. Balgadom. ide-oda barangolok. Magyarul Ballagok ugyanaz.	Balgadom	Ballagok.
.	Aagam. Elõre toldott aspirációval Hagom. Jelentése haladok, mászok, mindkettõnél.	Hagom.	Hágok.
.	Aagodom. Elõre toldott aspirációval Hagodom. lassan haladok. Magyarul Hagodok teljesen ugyanazt jelenti.	Hagodom	Hágódok.
482.	Gudjo. Állítólag a lappoknál azt jelenti szövet, melybe az utazó csomagját kötik. Magyarok a saját batyújukat úgy nevezik Gunya. Szövetbõl rögtönzött sátrukat nevezik Gunyho.	Gudjo.	Gunya.
73.	Vagie. a 9. megf.-bõl írandó Vagy. Jelentése lappul völgy. Magyarul úgy mondják Völgy.	Vagy.	Völgy.
.	Var. Jelentése lappul hegy, általában köves hegy, melyrõl kilátás nyílik. Magyarok a a hegyekben a gyakorta képzett boltíveket nevezik Vár. A falakkal körülvett városokat nevezik Város; és e Vár szó a Magyar földrajzi térképen éppoly gyakran jelentkezik, mint Finmarchia térképén.	Vár.	Vár.
.	Vardom. Varadom. Jelentése a hegyben, mintegy õrtoronyban, figyelek. Magyarul Várom azt jelenti elvárom, és õrtorony úgy mondják Várta.	Várdom.	Várom.
23.	Metze. Jelentése rét. Magyarul rét úgy mondják Mezö.	Metze.	Mezö.
26.	Ride. a 4. és II. megf.-bõl írandó Réte. Lappul mezõ. Magyarul mezõ úgy mondják Rét.	Rete.	Rét.
188.	Garde. a 2. és VIII. megf.-bõl Karte jelentése kerítés. Magyarul Kert az kerítéssel elkerített kert, és az igét úgy mondják Keritem.	Karte.	Kert.
497.	Suine. a 12. megf.-bõl Szuine. Lapp jelentése equisetum vagy mocsarakban növõ hosszúkás fû, melyet megszárítva a kesztyûben és cipõben használnak a hideg ellen, nagyon hasonló a szénához. A magyarok úgy nevezik Széna.	Szuina.	Széna.(*)
73.	Autzhia. a 16. megf.-bõl Autza. Lapp jelentése két domb közötti völgyszoros. A magyarok két házsor közötti teret úgynevezik Utza.	Autza.	Utza.(**)

(*) A kis mûvem koppenhágai kiadásának bécsi szövegvizsgálója, a Széna szóra azt mondja, hogy Szláv eredetû. Még ha ez így is lenne, egyáltalán nem gátol, tudni illik az intés miatt, hogy az Elenchusomat alább közzé tegyem. Mégis, úgy tûnik a Széna szó igazán és sajátságosan magyar szó. És a magyarok Karjeliában használták, ahol ma is a fû szóra azt mondják Széna. Ugyanis a karjeliaiak régebbrõl ismerték a fûvet, amíg az oroszokkal együtt éltek. A magyarok Pannonia látogatása elõtt is ismerték a szénát, és feltehetõ, hogy saját elnevezésük volt e szóra; nincs semmi ok, amiért a régi szót elvetve, újat kölcsönöztek volna a karjeliaiak az oroszoktól, vagy a magyarok a szlávoktól. Ugyanez érveléssel vezetve, azt is tagadom, hogy a Szeno szót, mellyel a szlávok a szénát nevezik, a magyar Széna szóból választoták volna. Mi van tehát? megmondom: úgy esett, hogy hasonló szó különbözõ népeknél, ugyanazt a jelentést vette fel. Ha egy németet megkérdezel, hogy mondják testvér? azt mondja: Bruder. Ha ugyanezt egy arabtól vagy perzsától kérded, hasonlóan válaszolja Bruder; ezek szerint azt állíthatjuk-e, hogy a német szó e népektõl lett kölcsönözve? nem hiszem (megjegyzés: az ilyenfajta bizonyítási módszer az úttörõk idejében megszokott és elfogadott volt!).

(**) Vajon az Utza szó hasonlóan szláv eredetû? én, mivel e nyelvet nem ismerem, nem tudom. Mások, akik jól tudják e nyelvet, azt mondják: az utza szó nem szláv. A szlávok nem mondják utza, hanem Uhlitza, egy biztos: az utza szó a magyar út szóbol ered, éppúgy mint a német szó, ami nyilvános utat jelent, az utca jelentésére is alkalmazható. Aligha hiszem, hogy a szláv Uhlitza hasonló tõbõl ered, mivelhogy hallottam a szlávok a nyilvános utat nem úgy nevezik út, hanem ceszta.

A rokonsági fokok meghatározásában és elnevezésében, a lapp nép éppoly pontos és gazdag mint a magyar. Ugyanis a magyarok az idõsebb fiútestvért úgy nevezik Bátya, a fiatalabbikat ötse. Az idõsebb leánytestvért úgy nevezik Néne, a fiatalabbikat Huga. A lappok külön szóval hívják az apatól idõsebb testvérét, és külön szóval a fiatalabbikat. Úgyszintén másképp nevezik az anyától fiatalabb leánytestvért, másképp az idõsebbet. Másképp az idõsebb testvér gyermekeit, és másképp a fiatalabbikét stb. egyeseket ezekbõl szívesen felhozok.

Apa lappul úgy mondják Atzhie vagy Atye. Magyarul Atya. Anya hegyvidéki lappul Ædne, tengermelléki lappul Ænne, megegyezik a magyar Anya szóval. Továbbá hogy lássuk a toldalékok egyezését; lappul úgy mondják: én apám, Atyám. Én anyám, Ænnám. Te apád, Atyád. Te anyád Ænnád teljesen magyarosan. Mert mi is mondjuk Atyám (én apám). Atyád (tied). Anyám (én anyám) Anyád (te anyád).

Testvér a lappoknál úgy mondják Veel, vagy a fenti megfigyelésekbõl Fél vagy Fel; e szó a magyaroknál azt jelenti fele az egésznek, ugyanazt használják a házastárs megnevezésére Feleség, amit úgy kell érteni mint a saját fele. A lappok a hitvest úgy mondják Akka, a nõt általában Niszszon, magyarul Aszszony. Itt érdemes megjegyeznem, egy magyar szótárból sem lehet megtudni, mi módon kell nevezni általában azt, hogy fiútestvér. Mégis, a §. I.-ben megadott öreg kéziratban, érthetõen jelentkezik a szó: Feleim (én fiútestvéreim). Ebbõl feltünõ, hogy a régi magyarok a fiútestvért úgy nevezték Fel, ahogyan a mai lappok nevezik; nem lehetne-e a mi fiútestvérünket a jövõben úgy nevezni Fel? hasznos lenne: ha csak egy hasonló kéziratból ki lehetne deríteni, hogy mondták az öregek általában a leánytestvért? a lappok szerint úgy kellene mondanunk Obba.

A gyermekeket a lappok úgy mondják Menna. Magyarul Meny annyit jelent leány, Meny-Aszszony, jegyespár. Lappul házasságba lép annyit jelent: Nyáitalom, a magyarok körülírást használnak. Nagyszülõ lappul úgy mondják Aigie, vagy pontosabban Ágy. Magyarul Nagyszülõ úgy mondják ös, vagy a testvéri, Ángya. Továbbá magyarul Ágy annyit jelent öreg, idõs. Nagyanya lappul Akko, magyarul ükkö. Másrészrõl idõs a magyarok úgy mondják Agno. A leánytestvér fiát a lappok úgy mondják Næp, a magyarok az anyósra úgy mondják Nap. A feleség leánytestvére lappul Sivju; a magyaroknál Su a nõs fiútestvér. A szülõtlen gyermek a lappoknál Oaarbes, vagy pontosabban Arves. Magyarul Árva. Az utolsó és legkisebb rendû gyermek, mindkét népnél Vakarts.

Intés. Ha valakinek a lapp szavak távolabb tûnnek a magyartól, ezeket mind elvetheti a Katalógusból, mégis száznál több marad, melyeket a magyar egyezésben, a legszigorúbb bíró sem vonhatja kétségbe. Habár ezek száma már magában nagy, még sokkal nagyobb lesz, ha naplómból a többit is napfényre hozom, a sok szó mellett, melyek a nagy lapp szótárban leselkednek és felfedezésre várnak.

De mikor? nem mielõtt elkészült Leem nagy lapp szótára, magyar helyesírással írva: hiszen akkor, ugyanazt a munkát rövidebben és gyümölcsözõbben lehet majd elvégezni; a könyvet sok kézben lapozva, több szem többet lát; nem elegendõ csak egyszer megtekinteni azt, hanem másodszor, sõt harmadszor is végigolvasni. Nekem például megtörtént, hogy amilyen gyakran belelapoztam a kéziratomba, teljesen új, magyarral megegyezõ lapp szót találtam, habár elõtte már gyakran olvastam õket, mégis hasonlatosságukat csak akkor vettem észre. Nemrégen, amíg Pozsonyban jártam FALUDI tisztelendõ atyánál, mellékesen betekintésre odanyújtottam kézirataimat, az elsõ pillantásra rámutatott a forma, exemplar, modulus latin szavakra. A magyarok ezt a latinból átvett szót úgy nevezik Forma, de a lappok úgy mondják Minta, bizonyosan magyarabbul mint mi, hiszen modell magyarul helyesebben mondva Minta, vagy: ugyanaz. Valaki más felfigyelt arra, hogy a lakhelyet a lappok úgy mondják Or, továbbá az Orom igéjük azt jelenti lakok, és arra az ötletre jutott, hogy ebbõl származik a mi Ország szavunk, mely tartományt jelent. Ezek, és más hasonló megfigyelések, az én közléseimmel együtt kinyomtatva, jelentékeny szolgálatában lesznek anyanyelvünk megnövelésében. Habár a lapp nyelv, a számára ismeretlen dolgok tekintetében, szegényes és kopár, mégis a saját dolgait megjelölve, melyek használatát nap-nap után ismerjük, az össz nyelvészek bevallása szerint, nem csak gazdag, de a tompaságtól egészen a nagyszerûségig terjed, és igazán rendkívülinek kell látni, hogy e nép, mely eddig nem élt közösségben, se nem használt semmilyen írott eszközöket, meg tudta mindeddig õrizni ilyen bõséges szókincsét. Hogy ne is mondjam, milyen hatalmas szócsalád származik ugyanabból a szótõbõl, errõl a § XI. hoz példát; teljesen egyedül álló, hogy ugyanazt a dolgot, a legkisebb körülmények legapróbb változása szerint, más és más névvel illetik. Így: az utat úgy mondják Gejno. De az utat, melyet nyáron használnak Bálhka, melyet pedig télen járnak Ráti, amelyen az egész család utazik, lakóhelyet változtatva Ajto; és ha a régi utat hó lepi el, úgy mondják Déle.

A követ általánosan úgy mondják Kedge. A síma kövek gyéren heverve a hegyekben Rászák. Kõhalmok a hegyekben Júva. Kavicsok a tengerparton Tsevrák. Kõ a tengerparton, melyre alga vagy tengeri növény tapadt Gargo. Kõ a víz alatt, melybe a halászok horga néha beakad Veimo. Lapos kõ (pala) mely a tengerparton mélyen a homokba elmerült, és más kisebb kövekkel van körülvéve, úgy hívják hogy VARRED (*).

(*) Innen ered a neve a híres VARD-OE-HUUS helységnek, mintha azt mondaná: VARD sziget háza. Névlegesen norvégül huus azt jelenti ház, és oe azt jelenti sziget, a lapp VARRED szó jelentése pontosan megfelel e sziget fekvésének és természetének. Ennélfogva úgy kellene nevezni, hogy VARREDOE, de az egyszerûbb kiejtés végett úgy mondják: VARDOE.

Ritkán hull a hó: a lappok úgy fejezik ki Védam. Sûrûn havazik; pedig úgy szojtzam; úgy havazik, hogy eltakarja a dolgokat: Áijon. Friss hó, nem nagyon mély, úgy mondják: Vaszhme. A mély havat, melyen senki sem járt elötte Ebbatak; a nagy alakokban összefagyott havat: Séngas; tömbökben a széltõl csúcsosan felhalmozott havat: Tsásztesz. A hógolyókat, melyekkel a gyerekek egymást megtámadják Tsákkes. A hegyekbõl legördülõ hótömböket Gúlva. Olvadáskor a hegyekben fennmaradt havat Jászsza. A puha havat, mely olvadni kezdett Barg. A vizes havat, mely a lappok jármûveihez tapad utazás közben Súve stb. Még néhányat hozzáadok, hogy látható legyen, milyen pontosak a különbözõ hangok és zörejek megkülönböztetésében és elnevezésében.

Tsaugedam. Zajt keltek, mint a kiömlõ víz.

Tsavam. mint sebes folyó a sziklákon zuhogva.

Nyaram. Morajlok mint a csendesen folyó patak.

Sivgam. Hangot keltek, mintha állat lépegetne a vízben.

Sztátsom. Hangot keltek, mintha evezõ csapná a vizeta.

Deszkam. Hangot keltek, mint amikor valami a vízbe esik.

Jújgam. A farkasok üvöltésére énekelek.

Haszam. Kiáltozok mint a részeg.

Motzardam. Érthetetlenül motyogok.

Vugatalam. Haragtól felindultan magamban beszélek.

Bérasztalam. Beszéd közben valakit apának, testvérnek, vagy rokonnak nevezek, de nem az.

Vastas. Aki hízelgésbõl kicsinyítve beszél.

Szémom. Álmomban, alva beszélek.

Nyiram. Zajt keltek, mint a tûzbe vetett só.

Latzam. mint az erdõtûz, vagy az erdõben fújó szél.

Sudam. Susogok, mint a tûzbe öntött víz.

Suvgam. Hangot keltek, mint az íjbõl kilõtt lövedék.

Suvam. mint a parittyából kivetett kõ.

Tsorom. Zajt keltek, mint a lehulló jégesõ.

Rádam. mint a hegyrõl legördülõ kövek.

Daskam. mint a földre esõ teli zsák.

Julam. Kongok mint az üres fazék, ha ütögetik.

Ladkam. Zajt keltek, mint kavicsok az üres fazékban, ha forgatják.

Szkólam. mintha üres edények egymást koccintanák.

Sebam. Zajt keltek, mint a fát rágcsáló egér.

Girrim. Úgy harapok, hogy megmarad a fogam nyoma.

Smergam. Ropogok, mint a rágott csontok.

Tserajdam. csikorgok, mint a rágó fogak alatt a homok.

Dokkesztam. A favágó hagját messzirõl hallom.

Hakkaszam. Megtapadok, egy olyan golyórol, mely nehezen beékelõdik egy csõ belsejébe.

Gyejodam. A kutyáról, mely farkcsóválva hízeleg.

Nyigom. A kutyáról, mely a kapu elõtt vonyít, a házába kivánva menni.

Szkalam. Hangot keltek, mint a dulakodó szarvasok agancsa.

Leszkam. Hangot keltek, mint a szaladó tarándszarvasok patái.

Gadtzam. Szürcsöléshez hasonló zajt keltek.

Szrubam. Nagyon zajosan szürcsölök.

Julkam. Hangot adok, mintha mohón innák.

Gurkam. Hang, mely néha ivás közben a gégébõl megesik.

Vajjon ezek közül és sok más megszámlálhatatlan közül, nem igénytelen nyereségünkre, melyik ajándékozhat a magyar közösségnek? most e kutatásra a legkevésbé vagyok szabad; más idõkre vár e munka. A jelenben megelégszem, azok említésével, melyeket a nyelvek egyezésének bizonyítása okáért szükségesnek gondoltam. Nem vagyok olyan, hogy bízzam, egyetlen munkám feloldhatja és kimerítheti, mind azokat a gyümölcsöket és nyereségeket, melyeket ez az egyezés hoz majd a magyar nyelvnek, a saját idejében. Most kielégítõ takarékossan vetnem, ejön majd az aratás éve is!
 

---

[index] [ajánlás] [§.1] [§.2] [§.3] [§.4] [§.5] [§.6] [§.7] [§.8] [§.9] [§.10] [§.11] [§.12]