Fordítások:
§. VII.
A Finmarchiai lappok hegyvidéki és tengermelléki nyelvjárásának változatosságáról.A finmarchiai lappoknál különbség van a nyelvjárások közt, ezt magam is tapasztaltam, és LEEM úr is részletesen kifejti. A hegyvidéki lappok közt nem olyan nagy, mivelhogy valamilyen kapcsolatuk van maguk közt, amikor vásár céljából időnként és helyenként találkoznak. Nagyobb különbség van a tengermelléki lappok közt, mivelhogy különböző öblök mentén lakván, igen ritkán látogatják meg egymást. A legnagyobb különbség a hegyvidéki és tengermelléki lappok közt létezik, kik egymástól teljesen el vannak különűlve és elválasztva élnek. Miben áll ez a különbség? a legjobban LEEM úr tárja elő a Grammatica-jában. Én a következő Táblázatban gyűjtöttem össze megfigyeléseit. Ennek segítségével akárki könnyen átalakíthatja az egyik nyelvjárású lapp szót, másik nyelvjárású szóvá. E táblázatot én is használom majd, amikor meg kívánom mutatni, sok jellegzetes magyar szó, a lappok közt is megtalálható. Gyakran egy szó, a hegyvidéki nyelvjárás szerint kiejtve eltér a magyartól, de ha e megfigyelések szerint, egy kissé megváltoztatjuk, hogy áttérjen a tengermelléki nyelvjárás használatára, teljesen megegyezik a magyarral. Hogy ez számomra lehetővé váljon, bízok az olvasó jóindulatában, hiszen akár a hegyvidéki, akár a tengermelléki lapp szóról mutatom meg, hogy megegyezik a magyarral, mindegy, mivelhogy a tengermellékiek és a hegyvidékiek is igazi lappok! TÁBLA II.
Megfigyeléseket mutatja, melyek segítségével a hegyvidéki lappok nyelvjárásának szava,
a tengermelléki lappok nyelvjárásának szavába lehet változtatni.
lásd LEEM úr Grammatica-ja 371-388. oldal.
| Betű helyett | Írni kell | ||
| I. | Ahol egyesek mondják B, mások mondják P. | B. | P. |
| II. | A D betűt egyesek úgy mondják, mint T. | D. | T. |
| III. | Ha a B betű az M előtt áll, egyeseknél átváltozik M betűvé. | BM. | MM. |
| IV. | Éppúgy a D betű az N előtt, egyeseknél átváltozik N betűvé. | DN. | NN. |
| V. | A B vagy P helyett egyesek V betűt használnak. | B. P. | V. |
| VI. | Az F gyakran V betűvé változik. E két megfigyelés összevetéséből világos, hogy az F betű néha a B, néha a P betűvel váltakozik. | F. F. | V. B. P. |
| VII. | Leemius tanítása szerint egyesek F betűvel mondanak, amit mások K betűvel fejeznek ki. | F. | K. |
| VIII. | Tudott, hogy a G és K betűket vegyesen alkalmazzák. | G. | K. |
| IX. | A szerző figyelmeztet hogy bizonyos szavakban egyesek használják a Z, mások a S (magyar SZ.) betűt. | Z. | SZ. |
| X. | Habár a Leem ZHI betűje általában úgy hangzik mint a magyar TS, mégis az így írt szavakat, egyesek úgy mondják mint magyar S, mások mint SZ, például Zhialme, egyesek mondják Tsálme vagy Selme, mások Szemme. Mennyire rokonok egymással ezek a kifejezések? A magyarok tudják. | ||
| XI. | Bizonyos szavakból (Leemio tanúsága szerint) egyesek aphćresis módján elveszik az S vagy magyar SZ betűt. | ||
| XII. | Két mássalhangzó közé nem szokatlan, ha egyesek egy magánhangzót toldanak be. | ||
| XIII. | Ismét Leemio tanúsága szerint, a lappok használják a Syncope alakot. Ahelyett, hogy: Lokkujuvum azt mondják Lokkum. | ||
| XIV. | Az M betű elé egyesek L betűt helyeznek, ami a magyaroknál is szokásba jött. | ||
| XV. | Megfigyeltem azt is, hogy a magyar szó eleji F betűt az észtek, finnek és lappok P betűvé váltják. | ||
Ezekből a megfigyelésekből néhányat használva, habár semmi mást sem tettem, mintsem a szót az egyik nyelvjárásból a másikba átalakítottam, mégis láttam, hogy e munkával a lapp szavak Leemiusnak megfelelő állapota, a mai magyarhoz illő alakot kap. És mi lenne, ha meg volna még azoknak a változásoknak a jellege is, melyek, mint fennt említettem, a svéd lappok nyelvjárásai és a finnek közt mutatkozik? biztos a legtöbb szó, melyről ma úgy hiszik, hogy különbözik a magyartól, vele megegyezne.
[index] [ajánlás] [§.1] [§.2] [§.3] [§.4] [§.5] [§.6] [§.7] [§.8] [§.9] [§.10] [§.11] [§.12]