Translations:
A KIADÓ ELŐSZAVA
(kivonat)A következő tanulmány Sajnovics János (1733-1785) magyar jezsuita tollából, Koppenhágában jelent meg 1770-ben, a második javított kiadás pedig - amely ezen utánnyomás alapja volt - késöbb ebben az évben (vagy korán a következőben) Trnavában (németül Tyrnau, magyarul Nagyszombat-ban). Sajnovics elsődlegesen asztronómus volt, akit Maximilian Hell (Hell Miksa), a kor vezető asztronómusa hívott meg, hogy Norvégiába kísérje a VII Christián (akkoriban Dánia és Norvégia királya) által építtetett csillagvizsgálóba, és mellékesen helyszíni kutatómunkára a lappok közé, hogy bizonyítást keressen az elterjedt sejtelemre a lapp-finn-magyar nyelvi kapcsolatról. A kutatóút 1768 őszén ért helyszínre. A lapp és a magyar összehasonlítás, ami következett, és a Finn-Ugor tanulmányok mérföldköve lett, Sajnovics műve volt, de nagyrészt Hell kezdeményezésének volt köszönhető. Sajnovics tanulmányának a tartalmát, tudományos eredményét és módszeri jelentőségét, Zsirai Miklós magyar nyelvész elemezte néhány alkalommal (lásd pl., az ő Finnugor Rokonságunk, 492-497 oldalak [Budapest, 1937]), itt nincs szükség tüzetesen elbeszélni. Mégis igazságtalannak hat, hogy Sajnovics, kinek könyve majdnem két évtizede Gyarmathi Affinitas (1799) előtt jelent meg, elkerülte mindenki figyelmét a legszakosítottabb történészek és nyelvészek kivételével. Mégis oly alapos tudós mint Theodor Benfey, aki Gyarmathit dicsérte mint szerzőt "für ihre Zeit ganz ausgezeichnet, erste wirklich wissenschaftliche Sprachvergleichung", sehol sem emlegette Sajnovicsot. Holger Pedersen Gyarmathit tulajdonította mint első, alpjában véve helyes rendszerezőjét a Finn-Ugor nyelvcsaládnak, valamint a ragozó rendszer túlnyomó használóját a nyelvi összehasonlításokban - "az alapelv mely a kezdeti Indo-Európai nyelvészet vezércsillaga lett..." - ellentétben a szavak összhangjából nyert indítékokra támaszkodva. Gyarmathi álláspontja viszont nem volt lényegesen külömböző az elődjétől, Sajnovicstól. Sajnovics helyesen figyelte meg például, hogy a nyelvek folytonosan változnak: a Lapp például, felbomlott nyelvjárásokra, a legöregebb magyar szöveg pedig, A halotti beszéd, nem volt többé érthető a 18-ik századbeli magyaroknak. Mivel mindkettő, a lapp és a magyar is, sokat megváltozott szétválásuk óta, ő megjegyezte, hogy a közös megértés csak az egyenletes változások esetében lenne lehető. Ennek lehetetlensége folytán, a lapp és a magyar többé nem érti meg egymást; de mégis közös az eredetük. Az egymás megértése híján, hogyan lehet a nyelvek rokonságát bebizonyítani? Egyrészt a ragozó végződések és hasonló elemek összehasonlításával, hiszen ezek nem valószínű, hogy kölcsönzések. A megfelelő morfológiai szerkezetek hasonlóságait is számításba kell venni. Ezek lenyomozását tüzte ki célul Sajnovics magának, és a munkája végén, 150 szópár összehasonlítása után, kikiáltotta sikerét, amit a címben is kimondott - nevezetessen, a bizonyíték hogy a magyar és a lapp rokon nyelvek. Sajnovics munkája, egészében, elkeseredett ellenséges hatást váltott ki a magyar kortársai között, és ez különféle visszhangokat váltott ki külföldön. Egy német gúnyiratíró például, elfogultan kérdezte: "Alle Umstände wohl erwogen, wäre es noch immer eine sehr kritische Frage: ob die Lappländer ihrer Verwandschaft mit den Ungarn, oder diese sich jener zu schämen hätten". Mégis, végül is a külföldi komoly tudósok ösztönzése volt érezhető, nevezetesen A. L. Schlözer történészé, aki helytelenítette a magyar patriotizmus lidércfény-kutatását a keleti eredet után, és kitartott a magyar komparatív nyelvészet és őstörténet visszatérése mellet a Sajnovics által kijelölt útra, melyet Gyarmathi folytatott, hogy továbbítsa elődjének rendszerező munkáját, más Finn-Ugor nyelvek számításba vételével az összehasonlításaiban, ilymódon messzebeható és szilárd bizonyítékokat szerezve feltevéseihez. Gyarmathi Affinitas-a szintén meg fog jelenni sorozatunkban az idén, és látható lesz, hogy az első kötet szorosan emlékeztet Sajnovics Demonstratio-jára úgy anyagban mint módszerben. 1968, január.
Thomas A. Sebeok
